Dobogókő elhelyezkedése, földrajzi adottságai


Földrajz:

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). A vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység megközelítőleg egy háromszög alakú területen helyezkedik el a Duna és a Pilis által közrefogott térségben. Északon és keleten a Duna, délen a Két-bükkfa-nyereg és a Dera-patak határolja, délnyugaton a Pomáz és Esztergom közötti völgy övezi. Dobogókőn húzódik a Pest megyét Komárom-Esztergom megyétől elválasztó földrajzi határ. Dobogókő, Budapest közepétől mért távolsága csupán 39 km.

Földtan:

A Visegrádi-hegység kialakulása a földtörténeti középkorban kezdődött. A korszak végén a hegység kiemelkedett a tengerből, majd a vulkanikus jelenségek a Börzsönyi hegységben is található andezitből építették fel. Mindez megközelítőleg 20 millió évvel ezelőtt zajlott le, miután a Duna kettészelte a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet. A mai legömbölyített hegyhátak már nem igazán emlékeztetnek az eredeti vulkáni formákra, de a keményebb kőzetek ellenálltak a szél és a víz pusztító munkájának. E folyamatoknak köszönhetően több helyen "V" keresztmetszetű, szurdokszerű völgyekkel (Rám-szakadék, Holdvilág-árok, Malom-völgy) és merész sziklaformákkal (Vadálló-kövek, Thirring-sziklák) találkozhatunk.

Táj- és természetvédelem:

A Visegrádi-hegység és a Pilis jelentős része 1978 óta a Pilisi Tájvédelmi körzetet alkotja, amelyet 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánított. A Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-ben alakult, amely ma is védelmezi a terület növény- és állatvilágát, tájképi szépségét.

 

Ajánlatunk:

Szállás Dobogókőn, egy különleges helyen, egész évben használható fűtött jurtákban >>

Étkezés Dobogókőn a Makovecz Imre tervezte Zsindelyes Vendéglőben >>

Rendezvények Dobogókőn a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány szervezésében >>

Kirándulások Dobogókőn és környékén >>

Dobogókő Sícentrum a facebook-on

Zsindelyes Vendégház a facebook-on

Egy kicsit ezzel is segítheted a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány munkáját: